A Szegedi Nemzeti Színházban 2004 őszén tervezték bemutatni a Hegedűs a háztetőn-t Gregor József – aki Szolnokon már játszotta Tevjét – és Törőcsik Mari főszereplésével, Schwajda György rendezésében. A szolnoki produkciót újították volna fel szegedi szereplőkkel, ám a rendező visszalépése, Törőcsik Mari Nemzeti Színház-beli feladatai, illetve Gregor József betegsége miatt csak idén ősszel tudtak premiert tartani. Schwajda dramaturgiai elképzelését Szegeden Bal József valósította meg, így tulajdonképpen a szolnoki replikájának is tekinthető a dél-magyarországi produkció. Felmegy a függöny, és előttünk áll Anatevka, egy igazi stetl, amelynek lakói a tűzhely-kocsma-bolt-zsinagóga-iskola határolta területen harmonikus egyszerűségbe, derűsen, a rájuk mért csapásokba beletörődve élnek. Mira János díszlete Chagall világát idézi (nem véletlen az orosz-francia festő képe és a musical címe közti egybeesés sem): nincs egyetlen vízszintes vonal a fából készült házakon, amelyek már annyi ideje állnak, hogy a gerendák besötétedtek.
színes, magyarul beszélő, amerikai zenés film, 172 perc A 20. század első évtizedében játszódó történet egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban, Anatevkán játszódik. A főszereplő, Tevje, a szegény tejesember és asszonya, Golde egy tradicionális világot képviselnek, amelyben a férfi, az apa szava a döntő, s az értékrendet e hagyományos családeszmény, a zsidó közösség és vallás előírásai határozzák meg. Tevjének azonban van öt leánya, akik már a modern, 20. századi világot személyesítik meg, amelyben a személyes érzelmek előbbre valóak a tradicionális-vallási eszméknél. Tevje a házasságközvetítő Jente segítségével igyekszik kiházasítani idősebb leányait, ám azzal kell szembesülnie, hogy ellenszegülnek a szülői akaratnak. Szüleik generációjával szembemenve, a feléjük áradó megvetés és kiközösítésük árán is, vágyaiknak megfelelően veszik kezükbe életük irányítását. A legidősebb lány, Cejtel a szegény szabóhoz, Mótelhez megy nőül, noha apja a gazdag, de idős mészárosnak, Lazar Wolfnak ígérte a kezét.
Alföldi Róbert színházi konfigurációban, minden idők egyik legsikeresebb musicaljét rendezi. A Hegedűs a háztetőn a budapesti bemutatót követően Győrben is látható lesz. Sajtótájékoztatóval egybekötött olvasópróbát tartott az Alföldi Róbert rendezésében színpadra kerülő Hegedűs a háztetőn produkció. A darab 2017. szeptember 23-án Győrben, az Audi Arénában is látható lesz. Alföldi Róbert rendező kiemelte: A Hegedűs a háztetőn látványos musical, de abból a fajtából való, ami megpróbál valódi és mély dolgokról beszélni. Olyasmit kap el a darab, ami manapság is aktuális, rólunk szól. Meggyőződésem, hogy attól függetlenül melyik Istenben hiszünk, a hétköznapi életben is jól ellennénk egymással. Még akkor is, ha a szomszéddal kicsit zrikáljuk egymást, tudunk békében élni. Valahogy azonban mindig úgy alakul a történelem, hogy azok, akik irányítanak, nem az életben és a valóságban élnek, azok kitalálják, hogyan lesz nekünk jó, hogyan és miként és kiket kell utálnunk, hogyan és miként és kiket kell szeretnünk.
A darab "problémás" részei a monológok, a töprengések, a beszélgetések Istennel. A hagyományos – és itt is alkalmazott – megoldás az, hogy a színész a közönségnek mond mindent, Istent pedig valahol a magasba révedve keresi. Gregor azonban ezeket a nézőt cinkossá bevonó kliséket úgy tudja alkalmazni, hogy nem veszik el sem a személyesség, sem a tragikum. Hiába a férfiközpontú ortodox zsidó társadalom, ha a háttérben a nők irányítanak, és addig manipulálnak, amíg az ő akaratuk érvényesül. Sajnos ebben az előadásban nincsenek erős akaratú, erőteljesen ábrázolt asszonyok, lányok. A falu többi lakója szürke, a szereplők még a szerzők által alig felskiccelt vonásokkal sem tudják egyéníteni a figurákat. Nem bölcs a rabbi (Galkó Bence), inkább patópálos. Nem szegény, szerencsétlen Mótel (Gömöri Krisztián), hanem az arcára kiült idült vigyorral inkább örök vesztes, akit a házasság és a gyerek sem tesz felnőtté. Nincs forradalmi hév Percsikben (Pataki Ferenc), a koldust, Reb Náhumot (Somló Gábor) pedig láb nélküli – így "remek" élc a neki szóló "Ne lábatlankodjál! "
Fejjel lefelé lógó Gyimesi csángó ropogtatás, eszközös harci táncok, éles kések és láncok: tradicionális néptánc gondolatébresztő akrobatikai elemekkel fűszerezve. A vizuális élményt egy hatalmas ledfal-kapu teszi teljessé, melynek segítségével több százan táncolnak egyszerre a tüzes Hortobágyon. A képregényként is megrajzolt szereplők egy futurisztikus, mégis hiteles betyárvilágot tárnak a nézők elé, a klasszikus történetet napjaink ingerküszöbéhez hangolva. "Jelentős szerepet kap az előadásban Erkel Ferenc kevésbé ismert, megzenésített Szózata is, amellyel szeretnénk a történelmi hitelességet kidomborítani, hiszen az előadás legfőbb célja a magyarság identitásának erősítése és a hagyományos kultúra népszerűsítése" – fűzi hozzá a táncegyüttes művészeti igazgatója, Moussa Ahmed.
Vágyaiknak megfelelően veszik kezükbe életük irányítását. A legidősebb lány, Cejtel egy szegény szabóhoz, Mótelhez megy nőül, noha apja a gazdag, de idős mészárosnak, Lazar Wolfnak ígérte a kezét. A kisebb nővérek hasonlóan öntörvényű döntései feldúlják a szülőket, s hagyományaikkal, zsidóságukkal való számadásra ösztönzik őket. A családi fészket előbb Hódel hagyja el, aki egy kijevi marxista zsidóval, Percsikkel köti össze életét. Tevje összeomlását a harmadik lány, Hává döntése idézi elő, aki egyáltalán nem zsidóval, hanem egy orosz legénnyel, Fegykával házasodik össze. Mindeközben a helyi zsidó közösségnek szembe kell néznie a történelemmel is: a mind erőteljesebb antiszemitizmussal, a népük ellen irányuló megmozdulásokkal, pogromokkal és végül azzal, hogy vagyonukat hátrahagyva el kell hagyniuk őseik földjét, Anatevkát. A(z) Papp László Budapest Sportaréna előadása Hegedűs a háztetőn A Zikkurat Színpadi Ügynökség bemutatja: HEGEDŰS A HÁZTETŐN 2017. Budapest Sportaréna Sólem Aléchem novellafüzete alapján, Arnold Perl különleges engedélyével.
megjegyzés az esküvőn. Általánosan elmondható: nem minden prózai színész énekel olyan színvonalon, hogy musicalben szerepelhessen. Ezt a problémát a rendező azzal kerüli ki, hogy behozza a színpadra az énekkart. Saját, hétköznapi ruhájukban vannak, ha nem közreműködnek a kórusokban, a korlátra támaszkodva mozognak a zene dallamára, kívülállóként nézik, mi történik az anatevkaiakkal. A záró dalban azonban az éneken túl szerepet is kapnak. Igencsak direkt utalásként a dal közben a falu lakói egy tömbben hátrafelé mozognak, majd a díszletelemek leereszkednek. Mintha a gázkamrába mennének. A kórus marad, tovább énekel, de ez már így nem búcsúdal, hanem egyfajta gyászének is. Memento mori és memento mundi. A musicalekre jellemző a feszültség végső feloldása. A Hegedűs a háztetőn fináléja azonban mégsem megnyugtató. Hiába a derűs optimizmus, hogy majd Amerikában, Krakkóban vagy Jeruzsálemben jobb lesz, a családi tragédiák, és az üldöztetést kiváltó előzetes események a műfaj talán legkomolyabb és legkomorabb darabjává teszik.