Csukás István Mesehős

Dukai Takách Judit

A dukai temetőben helyezték örök nyugalomra. Az idő Ne halogasd napról napra Óh halandó, tettedet, Mert nem tudod, ha holnapra Húzhatod-e éltedet. Szedd, míg meddőn nem maradnak Kórói a virágnak; Jegyezd fel azt jól magadnak, Hogy az idők nem várnak! Schöpflin Aladár keményen fogalmaz Dukai Takách Judit költészetét illetően: "Az élete dolga nem volt, az a nyugtalanság sem volt meg benne, amely akarva-akaratlan költővé teszi az embert, rátéteti vele egész életét egy színes álomképre, eltéveszti az élet magától adódó egyenes útjairól. Ahogy más lányok hímeznek vagy a zongorát nyaggatják, úgy írta ő a verseket. " Dukai Takách Judit nem hagyott hátra jelentős életművet, nem volt különös, vagy kiemelkedő személyiség. A vidéki idillt, az egyszerű polgári élet báját énekelte meg. Schöpflin szépen megfogalmazza: "Egy darab abból a Biedermayer-levegőből, mely akkor, mint mindenütt, nálunk is betöltött mindent, amely körüllengte a falusi nemesi kúriák és a kisvárosi polgárházak félhomályos szobáit, kiárad még ma is sok úri házban még meglevő bútoraikból, női kézimunkáikból, képeikből, felcsendült a furcsa alakú klavírok nótáiból, ott van Kisfaludy Sándor regéiben, Csokonai dalaiban és valami kevés él belőle még Berzsenyi viharos ódáiban is.

Malvina néven írt Dukai Takách Judit - Cultura.hu

De, oh leányka! még itt nincs határ! A képzelődés szép játékai, Az érzemények édes ömledési Szépítik ámbár boldogságodat, De nem tehetnek boldoggá magok. Kettősen érzed a jót és gonoszt, S a sorsnak ádáz kényén függ nyugalmad. Nézd a magasban fénylő bölcseséget, Körülragyogva csillagnimbuszával Az istenelmek békes sátorában, Hová nem érhet semmi földi tőr! Ott, ott tanuld meg a bölcsek nyugalmát Ismérni, s győzni a föld szörnyeit, Indúlatinknak pusztító dühét És a szerencse játékit nevetni, Használni élted szűk kerületét S bátran letenni a halál kezébe. Int a dicső táj. Járd zengő ajakkal. Vezessen érző kebled istene. Ölelje myrtus barna fürtidet. Az égi Múzsák s Grátiák ölén Álmodd el élted rózsaálmait, S védjen Minerva pályád zajjain, Mint Áriont a tenger istenei, Midőn zenegve szállt a delfinen. [1815]

Engem is e szent tűz ereje lelkesít, Engem is Helikon szent bércze édesít. " "Kössünk ezzel frigyet, s tapasztalva látod, Holtodig hogy Horváth Elek hű barátod. " Judit szívesen fogadta a bátorító szavakat: "Kérlek is fogd pártját e gyenge múzsának, Magánosságában nyögdelő nimfának; Ugy írigyeimből tudom, hogy nem félek, S hű barátnéd leszek, valameddig élek! " Az első olyan episztola, melyben Horváth Malvina néven említi Juditot, 1812-ben íródott. Később a lány ezt az írói álnevet használta. 1814-ben a magyar irodalom több kiemelkedő alakja is meglátogatta Dukán: Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklós, később Berzsenyi Dániel is. Utóbbival rokoni kapcsolatban állt, hiszen Dukai Takách Zsuzsanna, Berzsenyi felesége unokanénje volt Juditnak. Berzsenyi ódát írt a költőnőhöz, melyben felveti a kérdést: jól van-e, hogy a férfiak a nőket méltatlanul a háztartás és gyermeknevelés börtönébe zárják: "Hogy a szelíden érző szép nemet Letiltva minden főbb pályáiról, Guzsalyra, tőre kárhoztatni szokta A férfitörvény, vajjon jól van-e?

HETI VERS - Dukai Takách Judit: Az én lakhelyem - ekultura.hu

185 éve hunyt el Dukai Takách Judit költő, Berzsenyi Dániel sógornője. Dukán, egy kemenesaljai falucskában született jómódú középnemesi családban. Szülei, Dukai Takách István és Muzsai Vittnyédy Terézia gondos nevelésben részesítették. A fiatal hölgy az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait, majd hazautazott, és minden idejét anyja ápolására fordította. Ebben a nehéz időszakban keletkeztek első, szomorkás hangvételű költeményei. Művei nagy részét házikisasszonyi teendőinek teljesítése mellett hozta létre, ahogy ő maga jegyezte fel volt költői önéletrajzában: "verseim nagyobb részét is rokkám pergése mellett írtam". Anyja halála után tért vissza Sopronba, ahol a továbbiakban nyelveket, zenét és háztartási ismereteket tanult. Jómódú középnemesi család sarja volt. Az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait. Hazautazott, és minden idejét anyja ápolására fordította.

Igen: ha az csak úgy tekintetik, Mint ösztöninknek szenvedő edénye S nyers kényeinknek játszó eszköze. De hát csak erre vagynak-é teremtve Azok, kik embert szülnek és nevelnek; Kik életünknek gyönge bimbait Dajkálva őrzik forró keblöken, S véröknek édes nedviből itatják; Kik szebb korunknak ékes napjain Rózsás kötéllel kapcsolnak magokhoz S lelkünket égi érzésben feresztik; Kik ősz korunkban reszkető fejünket Ismét ölökbe vészik s dajka-karral Vezetnek éltünk véghatárihoz, S ölelve tésznek a halál ölébe, Míg ott is újra vélünk egyesülnek? Oh, nagy s dicső cél van nekik feladva, S rendeltetésök szebb, mint a miénk! De mint mehetnek nagy pályájokon Bevont szemekkel s békós lábakon? S kivánhatunk-e tőlök oly csudát, Hogy céljainknak megfeleljenek, És lelkeinkkel öszvezengjenek, Ha őket a vak gyermekségbe zárjuk? A míveletlen föld csak gazt terem: A lélek is csak úgy emelkedik A virtusokhoz égi szárnyakon, Ha delphi isten önt sugárt belé, Mely úgy kifejti lelkünk díszeit, Mint éltető nap a virágkebelt.

Dukai Takách Judit – Wikipédia

Már ekkor verselgetett Malvina néven, amit később is megtartott költeményeinél. Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni. [3] Berzsenyi Dániel, akinek a neje Judit unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt, dicsérően írt róla Kazinczy Ferenchez 1817. február 27-én kelt levelében. 1818-ban a 70 000 forintnyi örökséggel rendelkező költőnőt Göndöcz Ferenc vezette oltárhoz, akivel aztán Felsőpatyra ( Vas megye) költözött. Tizenkét évig élt 1830-ban elhunyt első férjével, s négy gyermekük született. 1832-től második férje Patthy István ügyvéd volt. Hirtelen jött tüdővészben halt meg 1836. április 15-én, Sopronban. A 84-es főútról Duka felé kanyarodva, a község temetőjében egy kis fehér épületben található Dukai Takách Judit költőnő sírhelye, amelyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság "A" kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánított. [4] A falu központjában pedig még áll az egykori Dukai Takách-kúria, [5] amelyet a "magyar Szapphó" életében édesapja építtetett.

elh�res�lt nev�n Malvina, magyar k�lt�n� 1795. augusztus 9. (Duka) — 1836. �prilis 15. (Sopron) Szerz� figyel�se �des �rz�s �des �rz�s a szeretet, Mely nyil�val sebes�tett; Nyilaidt�l, l�tod, v�rzem, Nyilaid sebeit �rzem. Tov�bb... Barna le�ny Barna l�nynak b�s a sz�ve, K�nnyektől �zik k�t szeme. F�jdalm�ban hova legyen, Vir�gos kertj�be megyen. Klaviromhoz Hozz�d j�v�k, ha az �r�m K�nnyeket rejt szemembe; Hozz�d j�v�k, ha a balsors Nyilat l�vell sz�vembe... Az �n sorsom Megesk�d�tt m�g b�lcsőmnek Legelső ring�s�n�l A sors, hogy majd j�vendőmnek Kacag b�s hom�ly�n�l. Az �n k�pem Bar�tom! Szent t�zzel emelem kezemet S azon szent olt�rra teszem le k�pemet, Amelyet a minap bar�ts�gunk emelt, �s a h�vs�g r�zsakoszor�kkal h�melt; Az olt�rra, melyet az �rc-�lland�s�g T�masztv�n, nem rontja meg a m�land�s�g. B�r�ny Boldizs�rnak Ki az, ki koszor�t fona hajf�rt�mre S �kes lantj�n zeng� el kicsiny nevemet? Midőn gy�szt vont a b� �des �r�m�mre, S bar�tn�m halm�n�l hullat�m k�nnyemet? Tov�bb... �lland� bar�ts�g Az igaz bar�ts�g e sz�les vil�gban Ritka mad�r ak�rmely sz�p t�rsas�gban; Sok tud h�zelkedni, de nem bar�tn� �m, Csuda ritkas�g ez, avagy nincs is tal�n!

Dukai Takách Judit: Az én képem (Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium-Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, 1995) - antikvarium.hu

  1. A fegyvertelen katona magyarul videa
  2. HETI VERS - Dukai Takách Judit: Az én lakhelyem - ekultura.hu
  3. Dukai Takách Judit: Édes érzés
  4. Így fogja beengedni a Tesco a vásárlókat | Startlap Vásárlás
  5. Biedermeier pillanatkép – Dukai Takách Judit, „a magyar Szapphó” - Bezzeganya
  6. Aréna pláza budapest
  7. A világ legjobb apukája idézetek
meggyes csaba dalai

Döbrentei Gábor, aki 1814-ben Wesselényi Miklós társaságában látogatta meg a költőnőt, Judit egyik versét magával vitte. A vers az Erdélyi Múzeumban jelent meg, és még az egyébként szigorú Kazinczy is rajongással nyilatkozott róla. A költőnő Malvina néven jegyezte verseit, Berzsenyi pedig tréfásan becézve Dudinak hívta "költőtársát". Dukai Takách Judit 1815-ben Festetics György meghívására részt vett a keszthelyi Helikon ünnepségen, amelynek ettől kezdve több éven keresztül állandó résztvevője volt, és számos irodalmi díjat is elnyert. 1818-ban a költőnő feleségül ment Geöndötz Ferenchez, annak felsőpátyi birtokára költözött, ahol minden idejét lefoglalta a gazdaság, a család, az egymás után születő négy gyermek nevelése. Példás feleség, anya és gazdasszony vált belőle, az irodalom kicsit háttérbe szorult, ritkuló költeményei az életbe való belenyugvásáról tanúskodnak. Férjét csaknem tizenkét évi házasság után, 1830-ban vesztette el, és a még mindig fiatal Judit magára maradt négy gyermekével.

Művei Főleg ódákat és elégiákat alkotott. Költeményei megjelentek az Erdélyi Múzeumban (1815. III. Barátomhoz, V. 1816. Gróf Zsigray József c. cikke), a Helikonban (Keszthely, 1818), az Aurorában (I. 1822, IV. 1825), az Aspasiában (1824), a Hébében (1825, 1826). Munkája: A kesergő özvegy. Pest, 1815 (költemény) Költeményeinek kézirati gyűjteménye a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában található. Kiadások Vadász Norbert: Dukai Takács Judit élete és munkái. (Budapest, 1909. ) Az én képem: Dukai Takách Judit válogatott versei. (Válogatta és szerkesztette Papp János. Sárvár, 1986. ) Szépirodalom Berzsenyi Dániel: Dukai Takách Judithoz (vers) Deák Gyula: Berzsenyi estéje (dráma, Nyugat, 1921. 7. Sz. ). Jegyzetek Források ↑ Szinnyei: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. ↑ Közlöny 2007: Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12. További információk Szakirodalom Fenyő István: Dukai T. J.

Wednesday, 22 June 2022