Mi A Felhő – Mi Is Az A Felhő, És Mire Jó?
Példa: Google App Engine, OpenShift. Infrastruktúra szolgáltatás ( Infrastructure as a Service) Virtuális hardvert ( szervert, blokk-tárhelyet, hálózati kapcsolatot, számítási kapacitást) szolgáltat. Példa: Amazon EC2, Google Compute Engine Hozzáférhetőség alapján: Publikus felhő Publikus felhő esetén egy szolgáltató a saját eszközállományával (tárhely, hálózat, számítási kapacitás) szolgálja ki ügyfelei szerverigényeit. Publikus felhők esetén különösen fontos a különböző ügyfelek izolálása. Privát felhő Saját vagy bérelt erőforrásokon lehet saját felhőt is építeni. Ez megoldást jelent a publikus felhők problémáira, viszont az üzemeltetésről a privát felhő tulajdonosának kell gondoskodnia. [4] [5] Példák privátfelhő-szoftverekre: VMware vSphere, oVirt, CloudStack, OpenNebula Hibrid felhő Privát és publikus felhők kombinációja. A hibrid felhő egyesíti a lokális (on-premise) adatközpont, a privát felhő és a publikus felhő elemeit oly módon, hogy ezek a különböző komponensek kommunikálhassanak egymással.
Mi az a felhő tárhely és miért jó neked?
A helyi h�l�zatos haszn�latn�l a szerver rendelkezhet Windows vagy Linux oper�ci�s rendszerrel, a kliensek azonban csak �s kiz�r�lag Windows-zal oper�lhatnak. adatokat l�thatja m�s is manu�lis ide-oda k�ld�zget�s n�lk�l nem kell internetkapcsolat nincs felh�infrastrukt�ra d�j kliensg�peknek er�sebbnek, jobb teljes�tm�ny�nek kell lenni�k Priv�t felh� � Saj�t termin�l szerver Windows szerverrel VAGY b�rmilyen Windows oper�ci�s rendszerrel + Thinstuff-val A saj�t termin�lszervern�l szint�n van egy sz�m�t�g�p, amely szerverk�nt funkcion�l, azonban a kliens g�pek m�r nem helyi h�l�zaton kereszt�l kapcsol�dnak hozz�, hanem interneten kereszt�l. Innen ered a priv�t felh� fant�zian�v. A termin�lszerver egyik nagy el�nye az el�z� helyi h�l�zattal szemben, hogy b�rmilyen oper�ci�s rendszerrel rendelkez�, b�rmilyen eszk�z lehet kliens (tablet, okostelefon, laptop, PC, Android, IOS, Windows, Linux, OS X, stb). M�sik nagy el�nye, hogy az �gy futtatott keretprogram m�r nem a kliensg�peken tal�lhat�, �gy a szerver mem�ri�j�ban fut� program sokkal gyorsabb m�k�d�sre k�pes, megfelel� internetkapcsolat megl�te eset�n.
Mindenki mindenhol a Felhőről beszél. De tudjuk egyáltalán hogy mi az a Felhő? Hol van? Mire jó ez a mindennapokban? Teljesen biztos vagyok benne, hogy Te is nap mint nap használsz valamilyen felhő alapú szolgáltatást, még akkor is, ha nem tudsz róla. Ha röviden és egyszerűen akarjuk meghatározni, hogy mi is az a felhő, akkor mondhatjuk azt, hogy egy hely "valahol az interneten". Ha a felhőt használod, az adataid valahol egy távoli szerveren vannak (valószínűleg nem is egy gépen), éppen ezért akármilyen eszközről, akárhonnan hozzájuk tudsz férni és letöltheted a fájlokat, ha van internetelérésed. A felhő alapú tárhely nem csak egyszerű fájltárolásra, de a biztonsági mentések kezelésére is tökéletes megoldás mindenki számára, céges környezetben is, különösen kisvállalatok esetén. Egy hirtelen számítógépes meghibásodás, egy vírus komoly problémákat tud okozni a cég életében. Ellenben, ha minden fontos adatod megvan a felhőben is, nem kell aggódnod, hiszen azonnal helyreállítható minden.
Mi az a "felhő"?
Hosszútávon költségcsökkentést eredményezhet, viszont rövidtávon nagy kiadásokkal kell számolni. Ideális olyan szervezeteknek, ahol fontos az adatvédelem és a biztonság. H ibrid felhő A hibrid a nyilvános és privát felhő együttes használatának eredménye. A kettő egymástól független, de a köztük lévő kapcsolat folyamán képesek az adatok és az alkalmazások mozgatására. Két célra használják: adatok szegmentálására és extra teljesítőképességre. Adatok szegmentálása: A nyilvános felhőben tárolt adatok korlátozottak az adott ország adatvédelmi, és iparági előírások miatt. Ezért célszerű szegmentálni az alkalmazást, és az általa kezelt adatokat: A korlátozásoktól mentes adatok mehetnek a nyilvános felhőbe, az érzékeny adatok a privátba. Extra teljesítőképesség: Egy meghatározott szintig képesek a privát felhő erőforrásai a beérkező kéréseket kezelni. Ha túl van terhelve, új erőforrásokat vesz fel, és a privát felhő erőforrásaihoz csatlakozva megkezdik a kérések kiszolgálását. A felhő alapú szolgáltatásokat három fő csoportra osztjuk: Infrastruktúra -szolgáltatás (IaaS), Platformszolgáltatás (PaaS) és Szoftverszolgáltatás (SaaS).
Ezek a modellek különböző szintű megosztott felelősséget definiálnak, amiért egyaránt felelős a felhő szolgáltató és felhő szolgáltatást igénybe vevő felhasználó. IaaS (Infrastructure as a Service): ez a felhőszolgáltatás típus áll a legközelebb a fizikai szerver menedzseléshez, a szolgáltató felelőssége a hardverek naprakészen tartása, de az operációs rendszer karbantartása, a hálózat konfigurálása már a szolgáltatást igénybe vevő feladata. Egyik előnye ennek a fajta modellnek, hogy gyorsan lehet számítást végző erőforrásokat telepíteni. Egy új virtuális gép beállítása jelentősen gyorsabb, mint beszerezni, telepíteni és konfigurálni egy fizikai szervert. PaaS (Platform as a Service): ez egy felhőben menedzselt környezet. A virtuális gépeket és a hálózati erőforrásokat a szolgáltató üzemelteti, a felhőt bérlő telepíti az alkalmazását a menedzselt hosztolt környezetbe. Webalkalmazás esetében a fejlesztőnek nem kell aggódnia a fizikai hardvertől, illetve a szoftveres követelményektől. SaaS (Software as a Service): ebben a szolgáltatás típusban a szolgáltató menedzseli minden aspektusát a szoftveres környezetnek beleértve a fizikai hardvereket, virtuális gépeket, hálózati erőforrásokat, adat tárolókat, és magát az alkalmazásokat is.
- Felhő – Wikipédia
- Hülyét csinál belőlünk az MI - Bitport – Informatika az üzlet nyelvén
- M3 Outlet Polgár Nike Bolt
- Mi a felhő átlagos súlya? - A természet 2022
- Mi a felh�? Hogyan m�k�dik a felh� �gyvitel? H�l�zatos haszn�lat, t�bb felhaszn�l�, Kett�s k�nyvel� program, b�rsz�mfejt� program,Integr�lt sz�mviteli rendszer,sz�ml�z� program, b�r program
- Csináld magad szép kertek házilag
- Mi az a "felhő"?
- Mi a felhő? - BerenyiSoft
- Szív alakú rózsa csokor
Ridik�l magazin
Forma szerinti megkülönböztetésük [ szerkesztés] Forma szerint 14 felhőtípust ismerünk. Anyaguk szerinti osztályozás [ szerkesztés] Anyaguk szerint megkülönböztetünk: vízfelhőket, jégfelhőket, vegyes halmazállapotú felhőket A vízfelhők sűrűek és sötétek, jellemző sajátosságuk a bennük lévő vízcseppek nagysága és az adott térfogatban lévő száma. A cseppek sugara 0, 005-0, 05 mm között változhat, számuk köbcentiméterenként száztól több ezerig terjed. A jégfelhők ritkás, finom szerkezetű, világos képződmények, a napfényt alig tompítják. A bennük lévő jégkristályok jóval nagyobbak, mint a vízfelhőben lévő cseppek, számuk köbcentiméterenként mindössze egy. A vegyes halmazállapotú felhőkben vízcseppek, túlhűlt cseppek, jégkristályok és amorf jég található. A vegyes halmazállapotú felhők mindig sötétek, sűrűek, a cseppek és a kristályok száma a fejlődési fázistól függ. Magasság szerinti osztályozás [ szerkesztés] Magasság tekintetében az alábbi négy csoportra osztják a felhőket (zárójelben a mérsékelt övi átlagos előfordulási magasságuk olvasható): Magas szintű felhők (6–13 km) Közepes szintű felhők (2–6 km) Alacsony szintű felhők (talajfelszín és 2 km között) Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek alapja 2 km alatti, teteje pedig 10–12 km-en is lehet.
