Későn már mindenféle dolgot megtudtam Felnőtt ADHD és gyógyszeres kezelési lehetőségek. Mióta néztem ezeket az előadásokat Dr. Russell Barkley (olvassa Felnőttkori ADHD nem ajándék), Egy csomó dolgot vizsgáltam meg, amelyről beszélt - és határozottan sokat megemlített a felnőttkori ADHD-gyógyszerekről. Ez a bejegyzés félig informatív, félig információ-kereső lesz. Tudom felnőtt ADHD gyógyszerek A múltban vettem fel ezt a rendellenességet, és néhány kérdésem van néhány kérdéssel kapcsolatban, amelyek még nem voltak. Lássunk neki! A felnőttkori ADHD-gyógyszerekkel kapcsolatos tapasztalataim Csináljuk ezt szisztematikusan. Az első felnőttkori ADHD-gyógyszer, amelyet szedtem a szemet nyitó felnőttkori ADHD-diagnózisom ugyanaz a kábítószer, amit most veszek: Concerta. Néhány éve ez egy varázslatos tabletta volt számomra. Miután megtaláltam a megfelelő adagot, körülbelül 10–12 óra figyelmet és figyelmet fordítottam arra, hogy átvigyen a főiskolai napjaimon. El tudtam olvasni könyveket és esszéket írni, és valóban megértettem mit csináltam.
először nekem is rémes volt a bipolár, de azóta hogy kezelnek (járok terápiára) elég jól tudom ezt kezelni. egyébként a bipolárnak van jó oldala, a hipomán állapot, és az hogy sokkal alkotóképesebbek vagyunk, és az élet jó oldalát sokkal intenzivebben éljük meg mint az átlag emberek. ez a betegség ha jó mederbe van terelve akár még előnyös is lehet, mert nagyon produktivvá válik az ember miután a kellemetlen részeket sikeürlt lefaragni, és kordában tartani. ha megnézed, rengeteg művész, szinész, énekes, iró, költő hiresség bipolár, akik sokat adtak a világnak. ezzel szemben adhd-ról egyet sem tudok emliteni. nyilván nem reklámozni akarom ezt a betegséget, mert úgysem a te választásod lesz, hogy melyikkel kell küzdened. 22:45 Hasznos számodra ez a válasz? 6/8 A kérdező kommentje: Elvileg van 1-2 adhd-s színes, Will Smith, Jim Carrey, meg mondják még párra, bár nekem édes mind1 kicsoda micsoda:P Tudom egyébként, hogy mind2-nek van jó/rossz oldala, ahogy mindennek az életben. Sőt, nem igen van olyan mentális "zavar", "betegség", aminek ne lenne jó oldala.
Ha isten elvesz vhonnan, ad is máshova:) Lásd., eső ember. Ám nemtom, hiperfókusz jellemző a bipolárra? Mert nekem olyan tutkeráj, hogy van. Ezt pl. imádom magamban, 2hét alatt tanulok meg olyan dolgokat, amihez másnak 5év kevés. Persze, ha érdekel, csak akkor. XD Sőt, olyan érzés ez, mintha tanulnom se kéne, csak emlékeztetni rájuk, mintha mindig is tudtam volna... Furcsa:S 7/8 anonim válasza: Nem, nem ilyen hiperfókusz szerintem nincsen a bipolban. Mivel ez egy hangulatbetegség, itt inkább az intuiciókon, és érzelmeken van a hangsúly. Tehát pl pörgős állapotban amikor nincs depressziv fázis nagyon erős kisugárzással sok minden elérhető. Pl én egy mániás időszakomban nagyon sokat tudtam dolgozni, vagy olyan dolgokra is képes voltam, amire egyébként nem lennék. Kitaláltam hogy értékesitő leszek, és volt egy időszak, amikor komoly média cégeknél tárgyalásokat folytattam a legnagyobb vezetőkkel, vagy nagyhatalmú embert győztem le egy pereskedés során stb. Hipomán állapotomban festek, zenélgetek, irok.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Persze, az első hónapban nem etettem, és jó ideje sem aludtam jól, de a vége igazolta a mellékhatásokat. Következő, Adderall. Nem vagyok biztos benne, miért döntött az egyetemi doktorom, hogy elcsíptetik a Concertát, és továbbmennek kipróbálni az Adderallot, de mi megtettük. Az egyik fő különbség, amelyet az Adderall-en találtam, az az, hogy kiszáradtnak éreztem, körülbelül egy milliárd forinttal. Az Adderall amfetamin vegyes sója, és szomjas maradt egész idő alatt. Teljesen hajlandó voltam, hogy csak növelje a folyadékbevitelét, egészen addig, amíg el nem kezdtem szemmel lenni. Ajjaj! A szem cica! A szemem spontán módon, váratlanul és erősen bezáródott - mintha csipet záródna. Furcsának tűnt, és az emberek észrevették. A fura furcsa még a valódi kérdés sem volt - a fejfájás kísérte a tikkákat. Körülbelül egy év múlva abbahagytam ezt a szedést - a tics körülbelül 8 hónap múlva kezdődött az Adderall-i időmben. A következő gyógyszerem messze volt a kedvencem: Provigil. Ez nem w az új név és képlet alatt: Nuvigil.
Mondtam hogy fogalmam sincs, velem már egy hónapja pingpongoznak én csak egy beutalót szeretnék. A rand new pszichiáter jófejségének hála kaptam tőle egy időpontot hogy felvehessen betegnek és továbbküldjön, de hozzátette: Azért én felhívom XY Doktornőt (a pszichiáter aki hozzá küldött telefonban), hogy miért nem volt képes nekem beutalót adni. Március 17-én megyek hozzá, onnan kb egy év lesz mire eljutok a Semmelweiss-ig, de remélem már végre ráléptem az útra.... TL;DR: Senkitől nem kaptam beutalót egy hónap alatt a Semmelweissre, mert egyik orvos sem tudja meddig tart a kompetenciája.
Éppen ezért eleve csalódásra ítélt az, aki az egész élete megváltozását reméli egy-két tablettától. A betegeknek (és családtagjaiknak) tisztában kell lenniük azzal, hogy a gyógyszerek nem alakítják át a személyiségüket és nem gyógyítják meg őket; azt sem várhatják el ezektől a szerektől, hogy sikeresebbek legyenek a munkájukban, több pénzt keressenek (vagy jobban be tudják azt osztani) vagy hogy végre párt találjanak maguknak. A hiperaktív felnőttek egy része mégis ilyen elvárásokkal fordul a gyógyszerek felé, így ha azok nem teljesülnek, könnyen abbahagyják azok szedését. Pedig a gyógyszerek megkönnyíthetik a hétköznapokat, és - igaz, nem közvetlenül - hozzásegíthetik az ADHD-st a sikerhez vagy a problémamentes családi és munkahelyi kapcsolatokhoz. Ehhez azonban türelem, pontosság, kitartás szükséges, valamint a gyógyszerek adagolásának megfelelő beállítása. A készítmények ugyanis nem hatnak egyformán az egyénekre: néhányan komoly és gyors változásokat tapasztalnak, szinte egyik pillanatról a másikra "átalakul" az életük; másoknál lassabban jelentkeznek a pozitív hatások, vagy azok nem kifejezetten látványosak.